Már a legegyszerűbb módszerrel is akár 10-15 százalékot is spórolhatunk a fűtési költségeinken és javíthatunk a komfortérzetünkön. Nézzük, milyen lehetőségek közül választhatunk!
Például jó megoldás lehet a ragasztható szilikonszalag: szaküzletekben, több méretben kapható. Előnyei: gyorsan, könnyen rögzíthető, évekig megtartja rugalmasságát, hátránya, ahogy valamennyi ragasztott szigetelésnek, hogy festéskor el kell távolítani – a ragasztó lekaparása olykor nehéz feladat –, s újjal kell pótolni.
A szivacsszalag előnye, hogy könnyen hozzáférhető, szinte minden nagyobb áruházban megvásárolható. Hátránya, hogy viszonylag hamar elveszíti rugalmasságát, a nedvességet könnyen magába szívja, a ragasztás ettől könnyen leválik, „élettartama” 1, max. 2 év. Egyenetlen felületnél azzal is számolnunk kell, hogy megnehezíti az ablak záródását.
A habszivacs szintén könnyen hozzáférhető, felszerelése gyors, egyszerű, ám, akárcsak a hagyományos szivacsszalag, nem túl hosszú életű. Az öntapadós gumiprofil, amelyik a kaucsukból készült gumitömítők rugalmasabbak, tartósabbak, mint a szivacscsíkok, a pára nem árt nekik, a napfény és az UV-sugárzás annál inkább. 7-10 mm-es rések tömítéséhez is használhatóak.
Nútbemarásos technika: korszerű és hosszú életű, ezért hosszútávra érdemes ezt választani. A svéd nútbemarásos módszer bonyolultabb, eszközigényesebb, de sokkal tartósabb – 10 éves garanciával –, és hatékonyabb megoldás, hiszen akár 15%-os fűtésköltség-csökkenést is elérhetünk vele. A módszer lényege, hogy az ablaknyílókba egy marógép segítségével hornyot (vékony mélyedést) készítenek, amelybe szilikon tömítőanyagot vezetnek.
Honnan tudjuk, hogy az ablakszigetelésünk elavult? Kipróbálhatjuk, hogy gyertyalángot az ablakrésbe téve megmozdul-e lángja. A konyhai és fürdőszobai ablakokat mindig belülről szigeteljük, különben a pára a dupla ablak külső felén fog lecsapódni és visszacsorogni az ablakközbe. A szobák ablakai esetében lehet a külső ablakszárnyat szigetelni.
